Fejléc

CSS Menu Div Css3Menu.com

A tékozló fiú

Lukács 15:11-32.

Lk 15:11-16. - Eltékozolta vagyonát

Mint az elveszett pénz példázata, úgy a tékozló fiúról szóló példázat is Lukács külön anyagából származik. Ismét fokozás van a példázatok egymásutánjában: juh, ezüstpénz, felnőtt fiú.
A törvény értelmében a fiatalabbik fiú a vagyon egyharmad részét örökölte (5Móz 21:17). Az apa életében is megoszthatta a vagyonát, de ez nagyon ritkán fordult elő. A törvénnyel ugyan nem ellenkezett a fiatalabbik fiú cselekedete, de az a rövidség és ridegség, amellyel a példázat leírja, hogy összeszedte mindenét és letávozott, nem egy békés elválás benyomását kelti. Ezt megerősíti, hogy a fiú nem új otthon felépítése céljából önállósítja magát, hanem hogy kénye-kedve szerint élhessen. Az ifjabbik fiú élete végül teljesen csődbe jut. A példázatnak ez a része azt szemlélteti, hogy tévedet a fiú, amikor azt gondolta, hogy boldog lesz, ha gátlástalanul élvezheti a szabadságát. Isten közelsége és életünknek az a rendje, amelyet megszab az ő akarata, nem akadályozza életünk kibontakozását, hanem inkább megvédi a tévutaktól és a csődbejutástól.
A tékozló fiú bűne az apja elleni lázadásban van és nem a vagyon elherdálásában, az már csak következmény, mint ahogy a nyomorúság is következménye a bűnnek. A bűn nem más, mint lázadás Isten ellen.

Lk 15:17-24. - Megtaláltatott

A tékozló fiú magába száll, és visszagondol az atyai házra. Végül kimondja önmaga felett az ítéletet, és megszületik benne az elhatározás, hogy visszatér atyjához. A fiú magába szállásának részletes és színes leírását találjuk itt. Az ember számot vet önmagával, elemzi tévedése okát, és a kibontakozás lehetőségét. A fiú elképzeléseit a hazatérésről azért részletezi ennyire, hogy aztán mindenki lemérhesse, mennyire közelítette meg képzeletével azt, ami otthon történt vele. Kitűnik, hogy a tékozló fiúnak sejtelme sem volt arról, hogy mekkora az atya szeretete. Nem tudta ezt, amikor eltávozott, és nem ismerte fel akkor sem, amikor magába szállt. A példázatban Jézus a megtérést a halott feltámadásaként és az elveszett megtalálásaként írja le. A tékozló fiú számára az új élet lehetőségét az Atyának az a szeretete teszi lehetővé, amelynek nagyságát el sem tudta képzelni.

Lk 15: 25-32. - Örülnöd kellene!

Ez a harmadik rész nem függelék, hanem itt éri el a példázat a csúcspontját. A másik fiúval az a különös eset történt, hogy míg eddig híven kitartott atyja mellett, most a tékozló fiú befogadása miatta szembekerült vele. Jézus itt részletezi a példázatot, hogy bemutatassa, nemcsak alkalmi összeszólalkozás ez, hanem mély ellentét van atya és fia között. A fiú nem akar bemenni a házba, nem vállal közösséget az atyával. De az atya kijön és kérleli, ahogyan Jézus törekszik meggyőzni a farizeusokat és írástudókat. Az idősebb fiúnak kettős elutasító válasza van: vádolja testvérét, aki eltékozolta vagyonát, és vádolja atyját, aki most erre tékozolja szeretetét, vele szemben pedig mindig szűkmarkú volt. A fejezet bevezetésében elmondottak alapján megérthetjük, mit mond ezzel Jézus. Azok a farizeusok és írástudók, akik állandóan Isten dolgaival foglalkoznak, ismerik a törvényt és igyekeznek megtartani, nem is tudják elképzelni, milyen nagy az Isten szeretete. Emiatt nem értik Jézust, de emiatt szembekerülnek magával Istennel is. A példázat azonban nem ezzel a szomorú ténnyel végződik, hanem azzal a bíztatással: "Örülnöd kellene!"

Kérdések:

1. Mit szemlélte Jézus a példázat első részében a tékozló fiú életmódjának a bemutatása által?
2. Adhat-e boldogságot a szabadság korlátlan kiélése?
3. A mi életünkben hogyan jelenik meg ez a függetlenség utáni vágy?
4. Tudunk-e jól élni a szabadságunkkal?
5. Milyennek képzeli el hazatérését a tékozló fiú?
6. Milyen volt az ő tényleges fogadtatása apja részéről?
7. Mihez hasonlítja Jézus a példázatban a megtérést?
8. Az időseb testvér viselkedésének bemutatásával kikre mutat rá Jézus?
9. Vajon nem kísért-e minket is ez a fajta viselkedésmód?
10. Mi volt az idősebb fiú nagy tévedése?
11. Miben van Isten öröme?
12. Mit jelent a mi számunkra Istennek ez az öröme?