Fejléc

CSS Menu Div Css3Menu.com

Jézus és a vallási hatalom kérdése

Lukács 20:1-19

Bevezetés: 5. szakasz: Jézus belép dicsőségébe

I.
1. Jeruzsálem és a Jézus első bevonulása (19,28-48)
2. Jézus és a vallási hatalom kérdése (20,1-19)
3. Jézus és a politikai hatalom kérdése (20,20-21,4)
4. Jeruzsálem és Jézus második bevonulása ( 21,5-38)

II.
1. Jézus Jeruzsálemben eszik: szenvedésének szimbólumai (22,1-38)
2. Jézust letartóztatja és kihallgatja a vallási hatalom (22,39-71)
3. Jézust elítéli és keresztre feszíti a politikai hatalom (23,1-56)
4. Jézus Jeruzsálemben eszik: feltámadásának bizonyítéka (23,56-24,53)

Jézus és a vallási hatalom kérdése (20,1-19)

Luk 20:1-8. - Jézus megkérdezik

A várható támadás hamarosan bekövetkezett. Egyik napon "miközben a templomban tanította a népet, és hirdette az evangéliumot" a vallási vezetők megkérdezik Jézustól, hogy ki adta neki a hatalmat arra, hogy mindezeket megtegye. Gondolataikat nem annyira Jézus tanítása foglalkoztatta, mint inkább a számukra felettébb megbotránkoztató eljárása, ahogy kikergette a kereskedőket a templomból. Kérdésük: "ki adta neked ezt a hatalmat?", azt mutatja, hogy valamilyen hivatalos hatalomra gondoltak. Szerintük tehát Jézusnak nem volt hivatalos felhatalmazása arra, hogy ilyet tegyen. A fő kérdés azonban az, hogy erkölcsileg és indokolt volt-e Jézus tette és a Szentírás, amelyre hivatkozott igazolja-e tettét. Ezt a kérdést azonban nem is merik feltenni, mert tudják, hogy alulmaradnának, ezért igyekeznek arra tenni a hangsúlyt, hogy Jézusnak nem volt erre felhatalmazása.
Jézus nem válaszolt neki közvetlenül, ehelyett feltett nekik egy gondosan megfogalmazott kérdést Keresztelő Jánosról.
A farizeusok és a nép vezetői közül sokan visszautasították, hogy bemerítkezzenek János által. Ők úgy gondolták, hogy nekik nincs szükségük bűnbánatra és megtérésre. De Jézusnak ez a nép előtt feltett nyilvános kérdése kényelmetlenül érintette őket. Ha azt mondják, hogy János Istentől való volt, akkor azt is elismerik, hogy bűnbánat és a bemerítés mindenkire nézve kötelező, s így ők ellenszegültek Isten akaratának. Ha pedig tagadják, hogy János Istentől jött próféta, akkor a nép előtt veszítik el tekintélyüket. Ezért a bizonytalankodásban keresnek menedéket. Tudatlanságuk azonban csak színlelés volt. Mivel ők valójában nem tekintették Keresztelő János Istentől jött prófétának, ezért kötelességük lenn volna ezt a véleményüket ki is nyilvánítani. Ezt mégsem teszik meg, hogy politikai befolyásukat megtarthassák, vagyis jobban ragaszkodnak a hatalomhoz és a pozíciójukhoz, mint az igazságoz.

Luk 20:9-18. - A Messiás megölése és jogainak érvényesítése

A vallási hatalom képviselői tehát megpróbálták a nép előtt lejáratni Jézust, kérdésesés téve hatalmát, amellyel cselekedett. Krisztus rámutatott tiszteletlenségükre és elutasította, hogy válaszoljon kérdésükre. Ehelyett a néphez fordul és elmond egy történetet, amelyből pontosan kiderül, hogy honnan is való az Ő hatalma és az is, hogy miképpen fogja azt érvényesíteni.
Jézus a szőlőmunkásokról mondott példázatával mutat rá a nép vezetőnek magatartása következményeire. A szőlő már Ézsaiás próféta óta Izraelt jelképezi, és a hasonlatot Jézus is többször használta ilyen értelemben (Ézs 5:1-7, Luk 13:6-9). Most Jézus a figyelmet a szőlőmunkások felé fordítja.
A példázat külön magyarázat nélkül érthető. Jézus arról beszél, hogy Isten elveti a főpapokat és írástudókat, mint a nép vezetőit, mert az Ő életére törnek. A főpapok és az írástudók ezt meg is értették és ezért tiltakoznak így: "Szó sem lehet róla!" Ahogyan lehetetlennek tartották azt is, hogy a só megízetlenüljön (Luk 14,34). Jézus azonban az Írásból kiindulva bizonyítja be, hogy erre volt már eset. Az építők megvetették azt a követ, amely szegletkővé lett (Zsolt 118:22- 28). A nép vezetői önmagukat szokták Jeruzsálem építőinek nevezni, Jézus szavait tehát megint önmagukra kellett érteniük.

Luk 20:19. - Reagálás a templomban

Lukács feljegyezte, hogy a vallási vezetők szerették volna elpusztítani Krisztust, de nem tehették a nép miatt. A néptől való félelem most már nem arra ok, hogy nem tartóztatják le, hanem épp emiatt érzik úgy, hogy el kell Őt pusztítaniuk. Lukács szerint ez azért volt "mert a nép megértette, hogy róluk (vagyis a vallási vezetőkről) mondta ezt a példázatot". Az emberek szeme kezdett felnyílni, hogy a vallási vezetők visszaéltek hatalmukkal, s ráadásul Krisztusban most felfedeztek valakit, aki nem félt attól, hogy szembeszálljon a vallásos intézményrendszerrel és nyilvánosan leleplezze.

Kérdések:

1. Mi nyugtalanítja a vallási vezetőket?
2. A vallási vezetők mit kérdőjeleznek meg Jézus munkájával kapcsolatban?
3. Mit leplez le Jézus a nép vezetőnek feltett kérdésével?
4. Kikről szól Jézusnak a példázata?
5. Mit értetett meg a nép a példázat alapján?
6. Mit értetek meg a népvallási vezetői?
7. Miért félnek Jézustól a vallási vezetők?