Fejléc

CSS Menu Div Css3Menu.com

BEMUTATKOZÁS

A bonyhádi református templom Kik vagyunk?

Bonyhád

A település Tolna megye déli határán fekszik. Neve István király unokatestvérének "Bonyha" nevét őrzi. A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ("bonyhádi balta", kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ("Bucna") nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század "Zerdahel" és "Saplek" mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. A török hódoltság után a falu fejlődése felgyorsult.A XVIII. század első felében rác családok, református magyarok, katolikus és evangélikus német jobbágyok és Galíciából menekült zsidók népesítették be. A gazdasági fellendülésben jele ntős érdeme volt a Perczel-családnak. A járási székhely 1782-1872 között mezővárosi rangot élvezett. A vasút, a villany a vásárok és az üzletházak, a gyárak, a belterjes mezőgazdaság vonzerejével a lakosság száma 6-8 ezerre duzzadt. Az 1940-es években megrendítő demográfiai változások következtek: a zsidók likvidálása, a német többség kiűzése, a bukovinai és erdélyi székelyek és felvidéki magyarok letelepítése után fokozatosan fellendült a nagyközség (gyárak, 6-os műút, szövetkezetek). Börzsöny, Tabód, Szerdahely, Majos közigazgatási idecsatolásával a 15 000-re duzzadó település 1977 óta városi ranggal büszkélkedhet. Vonzerőt jelentenek az óvodák, a három általános iskola, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Jókai Mór Szakképző Iskola, Zeneiskola, a Kézműves Szakiskola, a két múzeum, a Városi Könyvtár és a sokszínű egyesületi élet.

Bonyhád híres szülötte Perczel Mór és Miklós (Vörösmarty Mihály neveltjei), Virág Ferenc. A gimnázium híres diákja Illyés Gyula, Ordass Lajos, Lotz János Mayer Mihály, Tamás Menyhért és a Magyar Tudományos Akadémia több tagja. Itt házitanítóskodott Vörösmarty Mihály.

A Bonyhádi Református Gyülekezet rövid története

A bonyhádi reformátusok a 18. század kezdetétől lakták a települést. Szerény kisebbséget képviseltek a német katolikusok és evangélikusok, valamint a zsidóság mellett. A település egyik birtokosa, Kun Ferenc megengedte a vallásgyakorlást számukra, paticsfalú templomot is építhettek harangtoronnyal. Bonyhád

Anyakönyvet 1783-tól vezettek. 1787-től egészen 1887-ig a jóval jelentősebb hidasi egyháznak volt filiája.

A bonyhádi Református Egyháztemploma II. József 1781. évi türelmi rendeletét követően épült 1796-tól 1801-ig. A templom északi végén a fundamentumban elhelyeztek egy pergamenre írt emlékiratot Nt. Nagy Dániel mórágyi református lelkipásztor közreműködésével. Az országos védelem alatt álló műemlék jellegű neobarokk stílusú épület II. Ferenc császár uralkodása alatt 1801-ben készült el. Fő homlokzata ívelt vonalú oromzattal koronázott. Faszerkezetű tornyát 1877-ben kapta, melyben két harang lakik. A templom építésének 200 éves évfordulója alkalmából a gyülekezet teljesen felújította otthonát, melyről hálaadó istentiszteleten emlékezett meg 2001. május 20-án.

A munkálatok Lemle Zoltán lelkipásztor irányításával, Wéber Jánosné presbiter aktív közreműködésével, állami támogatásból, egyházi segítséggel és a gyülekezeti tagok áldozatkészségével valósultak meg.

A gyülekezetnek 2010. július 1.-től van újra helyben lakó lelkipásztora Mészáros Zoltán személyében.

Gyülekezetünk a Magyarországi Református Egyház része, és így hálás szívvel értékeli a 450 éves lelki-hitbeli és kultúrális örökséget, amely a legnagyobb magyar protestáns egyház gyülekezeteivel összeköt bennünket. Ugyanakkor, mint missziói egyházközség, folyamatosan keressük annak új és releváns lehetőségeit, hogy hogyan lehetünk Jézus Krisztus tanúi szóban és tettben egy kisvárosban a 21. században.

LOMBOS ALFRÉD

(1979 -1946, Bonyhád) Árvaház Bonyhád Pályafutását a sok irányba elkalandozó érdeklődés jellemezte. Iskolai tanulmányait (Pozsony, Sopron, Eperjes, Berlin) evangélikus lelkészi oklevéllel fejezte be. 1904-ben a Zomborban megszervezett missziós központ vezetésével bízták meg; feladatul a város környékén élő szórványhívek lelki gondozását kapta. Szerkesztette az Evangélikus Közélet és a Vándorút c. lapot. -Az első világháborút lezáró terület-elcsatolások miatt Lombos Alfréd a csonka Magyarországra menekült; Budapesten hittant oktatott.
Politikai ambíciói arra ösztönözték, hogy az 1922. évi választásokon országgyűlési képviselőjelöltnek lépjen fel a gyönki választókerületben. A Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt programjával a szavazatok húsz százalékát szerezte csak, ezért vesztett.
Az 1920-as években Lombos vallásfelekezetet váltott: áttért a kálvini hitre, majd elvégezte a református teológiai tanulmányokat. 1927-ben a 250-300 lelkes bonyhádi református gyülekezet (és a hidasi filia) megválasztotta lelkipásztorának.
Bonyhádon több ötlete keltett figyelmet. Amikor 1930 táján a népiskolák korszerűsítését szorgalmazó kormányprogram (Klebelsberg Kunó) felvetette az elemi oktatás nyolc évre emelésének távlati tervét, Lombos Alfréd 1931-ben, majd 1941-ben a helyi képviselőtestületet arra bíztatta, hogy a 7. és 8. osztályt a község szervezze meg. A község azonban ekkor nem rendelkezett népiskolával, a református egyházi iskola pedig mindösz-sze 1 tanerős volt.
A lelkipásztor kezdeményezésére a bonyhádi református gyülekezet árvaházat tartott fenn. Az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet korszerű kiképzése, továbbá a leányoknak a családanyai és háziasszonyi teendőkre való felkészítése érdekében Lombos kidolgozta a két évfolyamú "Szociális Nőnevelő Iskola" programját. Az 1943-44. tanévben társadalmi támogatással megkezdődött a tanfolyamszerű oktatás.
A "kisanyaképző" iránt megnőtt az érdeklődés, de a következő tanév a hadiesemények miatt félbeszakadt. A tiszteletes 1945 nyarán a Köznevelés c. szaklapban szorgalmazta az iskolatípus országos - megyénként legalább egy intézmény - megszervezését.
A lelkész szépírói próbálkozásait a bonyhádi nyomdában megjelent írásai bizonyítják. A helyi egyházi újság, az Üzenet csak a bemutatkozó számig jutott el. A folytatás abbamaradt. Megjelentek "Petőfi életképek" címen színpadi jelenetei (1936). A "Danubius" című politikai korrajzainak hét füzetből álló sorozatát a Tolnamegyei Újság népszerűsítette. Lombos nevéhez fűződik egy eszperantó nyelvkönyv szerkesztése és nyomdai közleadása is.
Halálakor egy megemlékezés a pályafutását így összegezte: "Itt hagyta egy példás munkásságban eltöltött élet gyümölcsöző emlékét Egyénisége legsajátosabb tulajdonsága izzó hazaszeretete volt".

Forrás: Kolta László: Bonyhád művelődéstörténete 1867-1962 (In: Tanulmányok Bonyhád történetéből, Bonyhád, 1987); Gulyás Pál: Magvar írók élete és munkái XVII. (Bp., 1995).